Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Edwin Arlington Robinson: Kasszandra

2008.07.05

Edwin Arlington Robinson:

      

         Kasszandra

 

Hallottam szólni valakit:

„Ily gyermekekre ki mond illőt?

Egyetlen szavatok van: ’Dollár,’

Egyetlen dolgot féltek, őt.

 

Toronymagas oltárt emeltek,

Láthatnátok, de vakok vagytok,

Nincs időtök figyelni arra

Mi jöhet még s mit hátrahagytok.

 

Ha az Ész int, ’Megálljatok!’

Nevettek: ’Mi tudjuk, mi a jó!’

De hogy az mi, az mély titok,

Ércként sötét ládában megbúvó.

 

Csak nevettek: ’Ifjak vagyunk,

Hagyj minket nőni szabadon!’

Nem kérditek, hogy még mennyi

Időtök van, s a Sors mit fon…

 

Csak mert néhány lanyha évad

Gőgötökből állít csapdát,

Képzelitek, hogy ez így megy,

S mint csecsemőt ringat tovább?

 

Miféle történelmi űr,

A csillagok tűnt serege,

Adott nektek titkos jelet

Hogy nem jő vereség sose?

 

Mely fel nem jegyzett győzelem

A múltban, melyet mások láttak,

Tudnak, lett tiszta hirtelen

Csakis nektek, senki másnak?

 

Új szentháromságotokban hisztek,

Dollár, galamb, és sasmadár,

Jobban bíztok benne, mint magatokban,

Mert hasznot hoz, új, magasztal

 

S bár a sas már öntestedet

Mardossa s issza véred,

Nem sejted, agya miken jár,

’Ő a legjobb madár,’ véled.

 

Tiéd a hatalom, nem a látás,

Fogalmad sincs, mit tiprasz el,

Múlt korok vezetnének, ha hagynád,

De nincs eszed, hogy szavuk kövesd.

 

Hiszed, örökös jogod van

Tiporni örök Igazat?

És soha nem léssz képes arra,

Hogy a világot úgy lásd, ahogy van?

 

Készen vagy arra, hogy majd megfizesd

Amid most van?” Ennyit szólt csupán.

Ignoráltuk. Nem is hallottuk.

S ha hallottuk, ------ mentünk tovább.      

 

 

Angolból fordította Hunyadi Dalma       

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.