Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


E. A. Robinson: Miniver Cheevy

2008.11.01
Edwin Arlington Robinson
         (1869-1935)
 
Miniver Cheevy
 
Miniver Cheevy, sorsüldözött,
Sovány lett, mint a tű foka,
Siratta, hogy a világra jött,
S volt rá oka.
 
Miniver a régmúltat imádta ─
Szablyás lovag táncos lovára ült ─
Ha ilyen ábránd szökkent agyába
Táncra perdült.
 
Minivernél a múlté volt a pálma,
Untatta a napi melója,
Téba, Kamelot volt az álma,
Priamus, Trója.
 
Miniver búsult, mert a hírnév
Sok kortársát beillatozta,
Látta fércművek népszerűségét,
S hogy a sors csalfa.
 
A Medicieket csodálta,
Bár nem akadt útjába egy sem,
Annyi bűnt elkövethetett volna,
De nem tudta, hogy kell.
 
Átkozta a mindennaposat,
Utálta ruhája terepszínét,
Imádta a Középkor elegáns
Vas öltözékét.
 
Aranyra vágyott – bár megvetette –
Mégis bosszús volt, hiányolta,
Agyában egyre hányta-vetette,
Jó volna, ha volna.
 
Miniver későn jött a világra,
Fejét vakarta, úgy meditált,
Köhögött, - ez is a sors hibája –
S ivott tovább.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.